Nagyberki
A Falu története Nagyberki község Kaposvártól 20 km-re keletre, a 61-es közlekedési fõút mellett, Dombóvártól 15 km-re, a Kapos-folyó völgyében fekvõ település. A község határában talált leletek, sáncok, földvárak ill. feltárt ún. „halom” temetkezési helyek arra utalnak, hogy itt kelták laktak az idõsszámítás elõtti évezred közepén és messze földön híres telepet építettek ki. A Szalacskai õstelep mint fejedelmi székhely dunántúli gócpont volt, pénzverõvel, bronzöntödével és kovácsmûhellyel. A falu történetét – mind Nagyberki, mind Kisberkiét, ugyanis 1950-ig két önálló község volt a ma egy település - okleveles adatok alapján 1229-tõl ismerjük. Az 1860-as évekig Berki néven szerepelt, majd Kisberki csatolásával változott neve Nagyberkivé. A község mindig a környékbeli települések központjaként szerepelt, mint tanácsi székhely, majd mint körjegyzõségi székhely. Jelenleg 4 település körjegyzõségi székhelye.
A Vigyázó-kastély Az 1760-as években került a Schmiddeg családtól a Vigyázó család tulajdonába, a hozzá tartozó magtárral együtt. A kastély mûemlék, a magtár mûemlék jellegû épület. Tulajdonjoga 1980-ban került a Községi Tanácstól át a SM.-i Tanácshoz, és ekkortól került ide a SM.-i Levéltár kihelyezett anyaga, illetve ekkor, a ’80-as évek elején újították fel az épület. Levéltárként 1985-ben nyitották meg, adták át, ahol azóta földhivatali iratokat, községi tanácsi, termelõszövetkezeti iratokat tárolnak. 1986-tól - mint a SM.-i Levéltár legújabb kori osztályát. – megnyitották a kutatók számára is. A kastély alapterülete 1.100 m2 . A park területe 2 hektár – mely természetvédelmi terület a benne lévõ, sajnos már csak néhány darab ritka fafajtára, cserjére tekintettel –, rajta egy kultúrházzal, megmaradt a helyi Önkormányzat tulajdonában.
A Falu rövid bemutatása Nagyberki 512 lakóépülete 12 utcában települt. A gondozott porták, a korszerû, komfortos házak sora, a rendben tartott közintézmények, a közszolgáltatások szintje jómódot tükröz. A községnek széles körû intézményhálózata van, többek között – intézményirányító társulás formájában – 1-8 osztályos általános iskolát (melyben nyelvi labor, számítástechnikai oktatás, zeneiskola mûködik), ahova több mint 300 gyermek jár a környezõ településekrõl, napköziotthonos óvodát, háziorvosi, fogorvosi rendelõt, körjegyzõséget, könyvtárat, az idõsek számára Idõsek Klubját tart fenn. A község valamennyi útja szilárd burkolatú, 1993-ban kerékpárút is épült Mosdósig. Az egészségügyi szolgálatot a helyi háziorvos illetve fogorvos látja el. A községben kábeltelevíziós hálózat (helyi képújsággal), földgázhálózat, korszerûnek mondható telefonhálózat van. A közeljövõ legfontosabb fejlesztési feladata a szennyvízelvezetõ rendszer kiépítése. Az1960-as évektõl egyre többen - fõként szakmunkások és középfokú végzettséggel rendelkezõk - találtak munkahelyet más ágazatokban, elsõsorban Kaposváron, amely tendencia a helyi Termelõszövetkezet megszûnésével is fokozódott. Ugyanakkor igen sok magángazdálkodó jelent meg a faluban a kárpótlási, részaránytulajdonú földek megmûvelésére. Fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban a mosdósi kórház, melynek kiszolgáló személyzete jórészt helybeliekbõl és környékbeliekbõl tevõdik össze.
A Kata-hegy és a Szalacska-hegy A községtõl délre 3 km-es távolságba helyezkedik el a kiváló a kiváló mikroklímájának köszönhetõen a harmónikus, zamatos borokat termõ Kata-hegy ill. mellette a Szalacska-hegy melyek országos jegyzékben szereplõ bortermõ helyek. A szép, rendezett pincékben kiváló borok érlelõdnek, melyek a túrázni, kirándulni vágyók részére rendelkezésre állnak. A fõbb termelt fajták: olaszrizling, királyleányka, zöldvertelini, kékfrankos, zweigelt és a merlot. Minden év tavaszán – a környezõ községekkel közös Hegyközség által rendezett borversenyen - hozzáértõ, vizsgázott borszakértõk minõsítik a borokat. Június közepén itt rendezik meg - szentmise keretében, mivel Szalacska védõszentje páduai Szent Antal - az Antal-napi hegyi búcsút, az 1773-ban barokk stílusban épült római katolikus, mûemlék jellegû kápolnánál, mely Szalacska legmagasabb pontján áll. Aki szereti a jó borokat, a friss tiszta levegõt és meg akarja ismerni az itteni hegyi gazdák vendégszeretetét, az látogasson ki a Kata- vagy Szalacska-hegyre, melyet végig karbantartott, kõvel szórt úton közelíthet meg.
A Falu híres szülötte Oláh János költõ 1942-ben Nagyberkiben született. Regényeket, verseket, színdarabot írt, Nagyberkivel kapcsolatos két önéletrajzi regénye a Közel (1976) ill. a Visszatérés (1979).
Eseménynaptár
szeptember elsõ vagy második szombatja Falunap;
November közepén Erzsébet-napi búcsú
|